Mi közöm van a történelemhez?

Az emberiség születése által lesz történelem.A múltat az emberek teszik történelemmé.A háborúk, királyok nagy döntései az emberekről szól.Mivel én is ember vagyok van közöm a múlthoz,jelenhez,jövőhöz és a történelemhez.A történelmet mi alakítjuk,formáljuk a döntéseinkkel.Ha valaki jó döntést hoz, akkor sokáig fennmarad a neve, mindegy , hogy mikor és hol,de ha ezt a döntést elrontotta, akkor elásta magát örökre.A történelemben a jövő emberei csak csodálva nézik és hallgatják nagy figyelemmel, hogy milyen is a mostani jelen és milyen volt a régi Magyarország,amikor ők még nem éltek!

Mert ez nagyon aranyos:$:):)

Kisgyerekek gondolatai a szeretetről:
- A szerelem az, amikor ketten elmennek ebédelni, az egyik odaadja a másiknak a sültkrumpliját, és nem kér cserébe semmit.
- A szerelem az, amikor anyu készít apunak kávét, és beleszürcsöl, hogy megnézze, jóízű-e.
- A szerelem az, amikor azt mondod egy fiúnak, hogy tetszik az inge, és aztán azt hordja minden nap.
- A szerelemtől még akkor is mosolyog az ember, ha fáradt.
- A szerelem az, amikor két öreg ember még annak ellenére is együtt van, hogy már mindent tudnak egymásról.
- A szerelem az, amikor anyu apunak adja a legnagyobb csirkecombot.
- Az a szeretet, amikor a nővérem nekem adja az összes ruhát, amit kinőtt, és el kell mennie, hogy újakat vegyen.
- A szeretet az, amikor a kutyám össze-vissza nyalogat, pedig egész napra magára hagytam.
- Hagyom, hogy a nővérem állandóan szorongasson engem, mert anyu azt mondta, hogy csak azért csinálja, mert szeret. Ezért a kisöcsémet én is mindig megszorongatom.

Mert ezek ilyen kis poénok:)

Az iskolában a tanítónő a gyerekeket a Nemzeti Dalból felelteti, rajzos felelet formájában:
Első Zolika.
Zolika kimegy a táblához, és felrajzol egy patakot, egy hidat, és a patakban mosakodó embereket.
Ezt írja alá: \\\"Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot!\\\"
- Rendben van Ádámka, ötös.
A második Pistike.
Ő is kimegy, és felrajzol sok dombot, és sírt.
Ezt írja alá:
\\\"Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak.\\\"
- Rendben, ötös.
Kimegy Móriczka is, és felrajzolja Rákosi elvtárs képét.
A tanárnő döbbent hangon megszólal:
- Na, de Móriczka, mit keres Rákosi evtárs a táblán?
- Ő a sehonnai bitang ember.

Vannak, akik azt mondják, hogy a valóság sokkal meglepőbb lehet, mint bármilyen kitaláció. Ők valószínűleg még sosem hallották egy tizenéves lány magyarázatát a hajnali három órás hazaérkezés után.


Két évvel ezelőtt egy videotékában dolgoztam. Egyszer bejött egy fickó egy Philadelphia Eagles dzsekiben és símaszkban. Odajött a kasszához, előhúzott egy 15 centis kést és a bevételt követelte.
Gyorsan végiggondolva a dolgot, azt mondtam neki, hogy a pénztárgépet csak akkor tudom kinyitni, ha beszkennelem a tagsági kártyáját (ez totál hazugság volt). Ez a barom erre elővette a pénztárcáját és ideadta a tagsági kártyáját. Beolvastattam a géppel, odaadtam neki a pénzt, és vigyorogva figyeltem, ahogy elment.
Miután kihívtam a rendőröket és biztosítottam az ügyfeleket arról, hogy jól vagyok, egy fickó jött be, ugyanazt a dzsekit viselve, amit a rabló, de persze a símaszk nélkül. Megkérdezte, hogy használhatná-e a telefont, mert nem indul az autója.
Ekkor azonban a mögötte álló ügyfél felismerte a hangját, és leütötte. Megjöttek a rendőrök és elvitették a leütött jóembert a kórházba, kicsivel később pedig kiderült, hogy a rablót sikerült ártalmatlanná tenni.

Később a rendőrök mesélték, hogy miután az ügyfél leütötte bűnözőnket, esés közben a zsebében tartott kés lenyisszantotta a szerencsétlen barom bal heréjét is...


Vicces hirdetések:
- 3 szobás családi ház, utcára néző nagymamával eladó.
- Kiadó egy 3 szobás konyha!
- Pénzt vennék áron alul, sürgősen!
- Részeges férjemet szeretném elcserélni valami használhatóbbra.
- Használt mélyhűtőt vennék 112 kilós (halott) feleség tárolására.
- Többszörös öngyilkossági kísérletet elkövető ifjú keresi hozzá illő párját. Jelige: Meghalok érted!


- Nálatok nincs ébresztőóra? - kérdezi a tanár az elkéső tanulótól.
- De van, csak mindig olyankor csörög amikor én még alszom.



Az iskolában a II. világháborúban elhunytakra emlékeznek. A tanító néni kérdezi az osztályt:
- Kinek a hozzátartozója halt meg akkor?
Pistike megszólal:
- Nekem a nagyapám Berlin mellett halt meg egy kisebb koncentrációs táborban.
Tanárnő:
- Jaj nagyon sajnálom, gyerekek álljatok fel 2 perces néma szünet.
Letelik a gyászszünet, akkor megszólal Józsika:
- Tanárnő nekem is a nagyapám halt meg, de nekem Auschwitzban.
Tanárnő:
- Jaj őszinte részvétem, gyerekek 5 perces gyásszünet!
Letelik a gyásszünet, megkérdezi a tanárnő:
- Józsika, megtudhatnám, hogy hogyan halt meg a nagyapád?
- Persze: Jól berúgott és véletlenül leesett az őrtoronyból.



Egy fazon stoppol egy eléggé gyér forgalmú úton. Ráesteledik, az eső is szemerkélni kezd amikor meglát egy lassacskán felé közeledő fénycsóvát. A kocsi lassan mellé gurul és emberünk meg sem várva hogy az megálljon, kinyitja a jobb oldali ajtót és beugrik...
... megdöbbenve látja, hogy a kocsiban nem ül senki, de az szépen egyenletesen halad tovább... első megdöbbenéséből felocsúdva - arra gondolva, hogy itt legalább nem ázik - elnyújtózik az ülésen, és ekkor veszi észre, hogy az úton egy kanyarhoz közelednek.
Még mielőtt a kormányhoz tudna nyúlni, megjelenik egy kéz és a kocsit a helyes irányba kormányozza, majd eltűnik.
Az emberünk köpni nyelni nem tud a megdöbbenéstől, főleg amikor a jelenet a következő kanyarnál megismétlődik, majd újra és újra, ahogy épp az útirány megkívánja. Végül elérkeznek egy benzinkúthoz ahol a kocsi begördül a parkolóba...
A stoppos - aki ekkora már eléggé be van rezelve - félelmében meg sem várja, hogy a kocsi megálljon kipattan és berohan a töltőállomásra. Megpillantja a pult mögött álldogáló kutast és éppen belekezdene az elképesztő történet elmesélésébe amikor kinyílik az ajtó és belép két ázott férfi. Az egyik rápillantva odaszól a másiknak:
- Te Béla! Itt az a csávó aki beugrott a kocsiba amikor toltuk...


Egy szőke nő bemegy a könyvtárba és kinéz magának egy könyvet. Hazaviszi és vacsora után elkezdi olvasni, ám 10 perc után elalszik rajta.
Másnap visszaviszi a könyvtárba és mondja a könyvtárosnak:
- Visszahoztam a könyvet, de be kell vallanom, ez volt életem legunalmasabb olvasmánya. A történetnek semmi értelmét nem találtam, emellett annyi szereplő volt benne, hogy nem is tudtam megjegyezni őket!
A könyvtáros hátraszól a kollégájának:
- Figyelj csak, kiderült, ki vitte el a telefonkönyvünket!

Van benne valami...:P:D:F

A micimackó tuti a drogról szól...
Tigris ugrál=speed,
Micimackó dülöngél=heroin,
Malacka parázik=bélyeg,
Füles lassú=fű.
Tuti, hogy Róbert Gida a deeler... :-#

nem értem...

nem értem mért van ez,
nem értem mit tettem,
nem értem mért ilyen,
nem értem mért kerül engem.
nem értem mért csinálja ezt.
nem értem h engem mért nem szeret.
nem értem h mért nem beszél velem ,
nem értem mért hagy el menten,
nem értem mért kell ilyennek lennie,
nem értem mi változott,
nem értem ez mért jó neki,
nem értem mért utált meg,
nem értem,őt mért szereti jobban.
nem értem h mért szeret jobban mindenkit,
nem értem mért nem ír
nem értem mért nem mosolyog rám,
nem értem mért kell ezt látnom,
nem értem h mért kell ezt mutatnia,
nem értem mért jó húzni az agyam,
nem értem mért kell ilyen szar szituációkba hoznia engem,
nem értem mért szól meg,
nem értem mért kötözködik,
nem értem mi történt az a 3 nap alatt,
nem értem...egyszerűen nem tudom felfogni...lehetetlen,nem tudom,nem értem mi történt de nagyon nagyon hiányzik=/=/(L)(L)
mert nekem ez jó volt,nem tudom h neki milyen volt,de nem lehetett rossz hiszen nem ezt mutatta nem értem h ez mért fáj ennyire hiszen nekem ő sokat jelent,nekem ez hiányzik,remélem neki is bár,nem úgy látszik h neki is hiányzik,de nekem kell az az idő ami már elmúlt,de én már bírom h ilyen velem és nekem kell ez a régi idő amikor még jó volt vele és most már ilyen nincs és ez mind 3 nap alatt megszűnt és nem tudom mit tettem talán ha nem vagyok beteg minden más lenne...nem tudom talán nem kéne léteznem...azt hiszem én megszűnök létezni,ha ez kell h elfelejtsem akkor ez lesz és mintha nem is lennék ott,láthatatlan leszek,és átnézek rajta ahogyan azt kell...bár én nem így akartam...=/=/=/=/=/=/=/

nagyon hiányzol*_*szeretlek<3

végre jó

annyira jó most, végre boldog vagyok és ezt csak nektek köszönhetem(L)

de azért kikérek pár dolgot magamnak:@
-nem szoktam mindenkit verni(ez csak a látszat:D)
-nem fog a gyerekem rossz jegy miatt verést kapni
-én csak szeretetből ütök...kérdezzétek Mónit:D:D:D
- ÉS NEM VAGYOK KICSI

kb. ennyi lenne részemről
puszillak titeket: Zsancitok!!!!!!!
(LLLLLLLLLLLLLLLLLLLL)(KKKKKKKKKKKKKKK)

ezt reméltem:D:D:D:D

annyira jó h meg tudjuk beszélnia dolgainkat és tényleg sajnálom de annyira szeretlek és soha nem foglak elveszíteni ha rajtam múlik és aki ezt megprobálja megdönteni azt ott helyben pofánbaszom:D:D:D:D:D
de oylan jó h midnent meg tudunk beszélni és ez nagyon jó sé sajnálom de nem fog előfordulni még egyszer iylen!!!!!

...tudod mit?... ...hát ezt...

egy hétvége alatt ennyi hetsátot még életemben nem kaptam...de hát eljött ennek is az ideje...de mind1



vagyis nem, tudom h én is geci voltam,de nagyon, de hha mondod akkor nem teszem és nem értem h mért nem mondtad...de te tudod,legalább msot rájöttem h számodra én is csak érdekbarát vagyok...reméltem h nem és h többet jelentek neked de ezek szerint nem...mind1 mostmár így alakult, én szeretném helyrehozni bár úgy sem tudom...hiszen látom az írásodon,de a megjegyzéseiden h te már rég elástál engem az érdekbarátok közé...én nem vagyok olyan és hha tudok veled foglalkozni akkor szoktam és mégegyszer elnézést kérek hha megbántottalak ezzela szöveggel meg azért mert geci votlam és nem szeretném h haragudj rám de hát ez van....mostmár ez történt a múlt az múlt, a jelen az jelen, a jövő az jövő...bár örültem volna neki ha te is visszaírsz a levelemre...=/=/=/=/ na mind1 enynit erről sztem itt már csak TE döntesz!!!


U.i.: BOCSÁNATOT KÉREK MIND A KETTŐTÖKTŐL!!!!!!!!

Nem riadsz vissza a kihívásoktól, de általában megpróbálod a saját hasznodra fordítani az eseményeket. Ha nem megy az egyik módon, mindig van egy másik út, hogy elérd, amit akarsz. Könnyen alkalmazkodsz a megváltozott szituhoz, és ezért általában te kerülsz ki nyertesen mindenből.


hát sztem van benne vmi...:)=/:)

hát igen mi motoroztunk Beával és Adrival és hát igen mind a hárman bakiztunk de sokat:D:D:D:D:D
pl.: metro,motor,auchen,tesco,körforgalom,autópálya,jobbról előzés,KRESZ megszegése a legtöbbször:):):):):):)

és Adrim te is hibáztál...(továbbmentünk...):):):)):):):):):)(L)(L)(L)(L)(L)(L)
Bea is hibázott...(másfelé menés...)(L)(L)(L):):):):):)
én is hibáztam...(autópálya...):):):):):):)(L)(L)(L)(L)

- Szóval azt állítod, hogy senki sem boldog?
- Van, aki boldognak tűnik. Ők egyszerűen nem gondolnak bele a dolgokba. Mások terveket szőnek: lesz egy férjem, házam, két gyerekem, egy hétvégi házam. És amíg ezzel vannak elfoglalva, olyanok mint a bika, aki a torreádort üldözi: ösztönösen cselekszenek, csak mennek a fejük után, anélkül, hogy látnák hol van a cél. Megszerzik az autójukat, talán még Ferrarijuk is lesz, és azt hiszik ez az élet értelme. Soha nem teszik fel a kérdést maguknak. De a szemükben látom, hogy szomorúak, és még csak nem is tudnak róla.

kezdődik a szétesés...

senki sem érthet meg, és senki sem érti meg de ez nekem így rossz mindig beszól és nem tudok úgy élni h ne kelljen magyarázkodnom és senkinek sincsen ilyen ember az éltében és nem értem h mért nem érti meg h nekem erre nincs szükségem és mért kiabál velem folyton és nem érti h az ő idejében más volt de ez már más világ és a többi ember mér tudja ezt felfogni, hát nem tudom már nem is hisz nekem és csodálkozik ha nem mondok el neki semmit sem hisz ő pont leszarja h h mi van velem őt nem is érdekli de még csak egy értelmes témánk sincs főleg úgy ha folyamatosan belém köt és folyamatosan veszekszik velem és nem ért meg és én ezt már nem bírom és senki sem érti h mért kell menekülnöm, na hát tessék ezek miatt kell menekülnöm mert nem szeretnék olyan fásult lenni mint ő pedig ő jóember és tudja h nem így kéne nevelnie és nem most kéne nevelnie hanem már nevelnie kellett volna és nem értem h mért nem tud meghallgatni és amikor szót szeretnék kapni akkor meg azt mondja h most nem beszélhetek és mért terrorizál engem folyamatosan én megértem h azt szeretné h más legyek de én nem szeretnék mindenben változni remélem megérti de ha még beszélni sem tudok vele semmiről sem akkor nem tudom neki ezt hogyan elmondani még akkor se ha csodát teszek pedig az igen esélytelen dolog...és nem értem h ez mért jó neki pedig én az ő élete gyümölcse vagyok és rám kéne h büszke legyen de ő mindig elégtelenkedik és neki semmi se jó főleg az a rossz amit én csinálok és nem ért meg pedig neki kéne pont engem megérteni pedig nem vagyok egyáltalán rossz ember de ő ezt érezteti velem folyamatosan és én egyszer össze fogok roppanni, ami már nagyon közel van hozzám és olyan dolgokat vár el tőlem amiket nem minden gyerektől várhatnak el és nem értem h pl.: mért nem engedi azt h előbbi vonattal megyek ,pedig elkések és én ezt tudom de ő nem fogja fel és megint én leszek a hibás ha szólok de ha a sok késésért kirúgnak akkor majd koppanni fog...és elegem van abból h nekem nincs szavam, én nem beszélhetek hozzá csak kb. vigyázva kell állnom és meg kell hallgatnom azt amit ő mondd de ezt ő nem teszi meg nekem és ez így nem fer pedig neki is meg kéne tennie...de hát nem teszi...így nem tudom h meddig bírom még, már nagyon belefáradtam az egészbe és nem akarom őt elveszíteni mert ő fontos, de én neki nem és mindig ezt mutatja ki nekem pedig én eddig azt hittem h az vagyok de hát ezek szerint nem és nem is érdekli h mi van velem csak saját maga meg más de engem meg pont leszar és nem foglalkozik velem és nem törődik velem és nem is figyel rám és nem hallgat meg és ebből elegem van de nagyon...nem bírom tovább, nem bírok így élni de nem szabad feladnom hisz ki kell tartanom csak nem tudom h hogyan is lehet ezt megoldani...

MÉG MIDNIG NEM ÉRTEM

nem értem mi történt, de ez már a szétesés=/=/

érzem h itt az idő,érzem h csinálnom kell valamit,mert megőrülök,és tébolyult leszek és már semmi sem számít csak az h túléljem az összes napot és már hiányzik valami az életemből,de nem tudom h megkapom-e,mert egyszerűen már nem vagyok képes küzdeni,semmiért az életért sem,nagyon el bizonytalanodtam,már semmi sem tud érdekelni és már nem vagyok képes feldolgozni azt h kikkel vagyok körülvéve,amíg ők éppen jól elvannak addig én azon töprengem h hogyan kerültem oda és vajon ottmaradhatok-e vagy meddig és meddig bírom még ezt az ürességet ami belülről ki akar törni belőlem mert már nem látom értelmét az életnek, hisz mindenem megvan és nem értem h hogyan is lehetek ilyen és hogyan kerültem ilyen szintre és már én sem értem h mért megyek lefelé a lejtőn , hisz pont most kéne felfelé haladnom ha már minden sikerült és összejött és minden jó csak én nem érzem magam jól ebben a közösségben és már nem tudom h mit csináljak már nem tudom h mit kezdjek magammal hiszen már csak az ürességet és a reménytelenséget,veszekedést,bút,bajt,rosszat látom, pedig nem is vagyok ilyen de valamiért nagyon megváltoztam és nem tudok rájönni h mi lehet ennek az oka,és már elegem van h mindenki beszól és magyaráz és nem érdekel az ő véleménye egy cseppet sem de azért odafigyelek rá és meghallgatom,de ha rajta van a sor h ő hallgassa az én mondandómat akkor odébbáll és elegem van azokból akik kihasználnak és tudom h kik azok és lehet h a közönségnek úgy tűnik h ezt engedem is de a látszat néha csal,mert ez nem így van és már rájöttem h menekülök akárhol vagyok és kikészülök és muszáj kezdenem magammal valamit és senki sem érti h mi van velem mert ez csak egy álarc és az igazi énemet sohasem mutattam mert nem tudnám megtenni hisz már belém égett ez az álarc és mindenki azt hiszi h én olyan vagyok mint amit nekik mutatok pedig nagyon nem... ezt ti nem tudjátok h milyen rossz amikor csak színjáték az életed és mások az érzéseid és mindig megváltozol és senki sem érti h mi van veled hisz csak te tudod az igazságot és az álarc mögött rejtőzik az igazi én de ezt az álarcot már nem lehet levenni hisz már belém égett és rajtam van és már semmit sem lehet tenni h le tudjam venni már a karmai között vagyok és már nem tudok szabadulni hiszen oly sok év alatt sikerült felvennem ezt a páncélt és ragaszkodik hozzá bármily hihetetlen és nem tudom elengedni mert félek h még jobban megsérülök lelkileg és testileg mert ez egy burok ami védelmet nyújt nekem és ide senki sem tud beférkőzni vagy ha talán sikerülne is valakinek az nem tartana sokáig vagy az örökké tartana de ez az ember csak egy ember lehet akiről nem tudom h ki ő és nem is ismerem, de remélem él egy ilyen ember a földön vagy ha nincs akkor én elvesztem...